A jól kitöltött baleseti bejelentő az egyik legfontosabb feltétele a zökkenőmentes kárrendezésnek. Összefoglaljuk, hogy elsősorban mire kell figyelnünk.

Minden olyan esetben, amikor közúti balesethez nem hívunk rendőri helyszínelőt, a kék-sárga európai baleseti bejelentő a kárrendezés legfontosabb dokumentuma. Elemi érdekünk tehát, hogy baleset esetén tisztában legyünk e nyomtatvány kitöltésének szabályaival.

Elsőként azonban azt érdemes tisztázni, mikor nem tekinthetünk el a rendőri helyszíneléstől. Minden esetben rendőrt kell hívni, ha

• személyi sérülés történt,
• kettőnél több jármű érintett a balesetben,
• a másik fél súlyos szabályszegést követett el,
• vagy észlelhetően tudatmódosító szer (alkohol, drog) hatása alatt áll, illetve
• nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.

E komoly esetekben akkor is értesíteni kell a hatóságokat, ha a másik fél készséges, együttműködő és elismerte a vétkességét, és le akar beszélni bennünket erről a lépésről.

A kárrendezés zökkenőmentessége érdekében akkor is erősen javasolt hatósági helyszínelést kérni, ha külföldi állampolgár a károkozó (különösen, ha az EU-n kívülről érkezett), illetve ha egyik fél sem ismeri el a felelősségét.

Egyéb esetekben a felek hatósági közreműködés nélkül, az európai bejelentő kitöltésével maguk is rendezhetik a helyszíni adminisztrációt. A legfontosabb tudnivalók:

• Minden kérdést pontosan, és olvasható formában válaszoljunk meg. Hiányos vagy olvashatatlan kárbejelentő esetén a biztosítás adatpótlásra fog felhívni, aminek következtében hosszú hetekkel csúszhat a kárrendezés folyamata.
• A kitöltéskor semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy melyik fél szerepel a jobb, illetve bal oldalon.
• Ez a nyomtatvány minden európai országban egységes, tehát külföldön is kitölthetünk magyar nyelvű bejelentőt, és idegen nyelven nyomtatott példány kitöltése esetén támaszkodhatunk a magyar nyelvű változatra: a kérdések ugyanott helyezkednek el.
• Úgy töltsük ki a dokumentumot, hogy a másolati példány is olvasható legyen. Ennek leválasztása után már egyik példányra se írjunk semmit.
• Bár a biztosító ezt felülbírálhatja, fontos, hogy a károkozóval a Megjegyzés rovatba írassuk be, hogy a károkozást elismeri. (A biztosítónak adott esetben a rendőrségi jegyzőkönyvet is joga van felülbírálni.)
• Célszerű a bejelentőn rögzíteni a tanúk adatait is.
• Ne feledjük el aláírni a dokumentumot. Különösen külföldön van jelentősége annak, hogy baleseti bejelentőt csak akkor írjunk alá, ha annak tartalmát megismertük és azzal egyetértünk.
• A másik fél okmányainak elkérésével bizonyosodjunk meg arról, hogy a bejelentőn valós adatokat tüntetett fel. A tudatosan megadott rossz adatok jelentősen megnehezíthetik a vétlen fél számára a kártérítéshez jutást.
• A kárigénnyel rendelkező fél a saját példányát a másik fél biztosítójához juttatja el, amely társaság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében rendezi a kárt.
• Lehet, hogy nem lesz rá szükségünk, de az utólagos rekonstruálás érdekében sosem árt képeket készíteni a baleset helyszínéről, illetve – ha a másik résztvevő hozzájárul – annak okmányairól.
• Ha kettőnél többen vettek részt a balesetben, a károkozónak mindenki számára külön nyomtatványt kell kitöltenie.
• A baleseti kárbejelentő néhány példányát mindig célszerű az autóban tartani. Ez minden biztosítói irodában, illetve sok papír-írószer kereskedésben is beszerezhető. Ha azonban ilyen dokumentum egyik félnél sincsen, a kárral kapcsolatos adatokat egy üres papírra is fel lehet írni.
• A kárbejelentés lényegi eleme a kárrendezésnek, ezért ha a másik fél nem hajlandó a nyomtatvány kitöltésében együttműködni, a legcélszerűbb rendőrt hívni. Ha fennáll az esélye annak, hogy a helyszínelés előtt eltávozik, írjuk fel a járműve rendszámát, esetleg fotót is készítsünk róla.